Kedd:
Az iskolában egy
Erasmus-os török zászló, és azt lobogtató vidám török kollégák jelezik előre,
hogy ma ők fognak előadást tartani. Kollaboráció – együttműködés, csapatmunka,
csoportmunka a mai téma, sok érdekes példával, gyakorlati csoport- és páros
munkával, tapasztalat megosztással.
Délután a csapat nagy
része a közös városnézésen vesz lelkesen részt. Főként a legrégebbi városrész
épületeit, utcáit tekintjük meg, ha lehet így fogalmazni, Firenze szívét. Az idegenvezetőnk tősgyökeres firenzei.
Megerősíti vendéglátóm véleményét arról, miszerint a helyieknek egy kissé
megterhelő ez a turistaáradat, így ők leginkább kint szeretnek maradni a
városközpontból. Javaslatot kapunk a Dóm múzeumának 3 napos, összevont
belépőjének megvásárlására.
Mivel a Dóm hazafelé
mindig útba esik, úgy határozok, hogy meg is veszem a belépőt. A lehetőségek
közül rögtön a dóm kupolájának megmászásával kezdek. Adottságaim és fájós lábam
miatt hezitálok, hogy valóban jó ötlet-e. Megéri azonban felmenni a
csigalépcsőkön. A tetőn az esti Firenze csodálatos látványa tárul elénk. Sokan
vagyunk fenn, a lépcsőkön egymást segítő kisebb embertömeg. Sok az ázsiai
turista.
